|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.09. 21:00 - |
A csoportmérkőzések összefoglalóit tesszük fel ide, várjuk a hozzászólásokat!
Juvenito és Juventina |
[50-31] [30-11] [10-1]
A csoportmérkőzések továbbjutói:
A csoport:
Németország
Ecuador
B csoport:
Anglia
Svédország
C csoport:
Argentína
Hollandia
D csoport:
Portugália
Mexikó
E csoport:
Olaszország
Ghána
F csoport:
Brazília
Ausztrália
G csoport:
Svájc
Franciaország
H csoport:
Spanyolország
Ukrajna |
G csoport- 3. forduló
Svájc- Koreai Köztársaság 2-0
Mindkét együttes tisztában volt vele, hogy valószínűleg győznie kell a továbbjutáshoz, tekintve, hogy a franciák sokkal esélyesebbek voltak Togónál a másik helyszínen.
Ami a svájciakat illeti, Jakob Kuhn mester csapata talán valamivel esélyesebbnek tűnt, és ennek megfelelően kezdett. A helvétek egymás után teremtették a veszélyes helyzeteket Li Vun Dzse kapuja előtt, a rohamok végén Yakin, Frei és Barnetta fejezhette volna be az akciókat góllal, ha bármelyikük több szerencséje van vagy valamivel pontosabb.
A 24. percben góllá érett a svájci fölény. Yakin ívelt be szabadrúgást balról, és az ókori barbár helvét harcosok elszántságával harcoló Senderos úgy bólintotta a labdát a koreai kapuba, hogy közben azzal sem törődött, hogy Csoj Dzsin Cseul feje is ott volt.
Amikor Senderos a földre érkezett, már csöpögött le az orráról a vér, ő azonban egyáltalán nem foglalkozott ezzel, bár tisztában volt azzal, hogy vérzik az orra. Ápolni kellett őt is és Csojt is, akinek a szemhéja szakadt fel.
Az előző vb-n az elődöntőig menetelő koreaiak a játékrész hátralévő részében fokozatosan vették át az irányítást. A szünet előtt nem sokkal Li Csun Szu kétszer is igen veszélyesen zúdította kapura a labdát, de a svájci kapus mindkétszer jól érezte, hová megy a lövés, és hárított.
A második félidő 8. percében érzékeny veszteség érte a svájciakat: a szinte önkívületben küzdő Senderos olyan szerencsétlenül esett, hogy kificamodhatott az ujja vagy valamely más ízület a jobb kezén. Nem lehetett látni, mi a baj, mert az orvosi stáb rögtön berohant az öltözőbe az Arsenal játékosával. Tény, hogy Senderost le kellett cserélni.
A dél-koreaiak egyre több kockázatot vállaltak fel az egyenlítés érdekében, így a svájci támadók előtt egyre nagyobb területek nyíltak meg. A 64. percben kis híján növelte előnyét az alpesi ország csapata, Frei hatalmas lövése azonban a keresztléc és a bal kapufa találkozási pontjáról kipattant.
Két perccel később Zuberbühlernek kellett nagyobb védenie Cso Dzse Dzsin fejesénél, miközben az ázsiaiak közül mindenki tisztában volt azzal, hogy Kölnben a franciák már 2-0-ra vezetnek, azaz a továbbjutáshoz már az egyenlítés sem lenne elég. Már ami a koreaiakat illeti, Svájc döntetlennél is biztonságban érezhette magát.
Egyre kétségbeesettebben ostromolta tehát a helvét állásokat Dick Advocaat együttese, és ez a vesztüket okozta. A 77. percben Frei ugrott ki úgy, hogy koreai lábról pattant elé a labda, majd elhúzta a labdát Li Vun Dzse mellett, és éles szögből a kapuba gurított. Hiába tiltakoztak kézzel-lábbal a koreaiak, hogy Frei lesen volt, a játékvezető megadta a gólt (2-0).
A nyolcadik világbajnokságán részt vevő svájci válogatott csoportelsőként jutott tovább, és a legjobb nyolc közé jutásért Ukrajnával mérkőzik majd. A helvétek 1934-ben, 1938-ban és 1954-ben (hazai pályán) is a negyeddöntőig jutottak, most egy lépésre vannak attól, hogy megismételjék eddigi legjobb eredményüket.
Gólszerző: Senderos (24.), Frei (77.)
Csere: Senderos helyett 2 Djourou (53.), Yakin helyett 5 Margairaz (71.), Wicky helyett 19 Behrami (88.) ill. Li Jung Ojo helyett 9 An Dzsung Hvan (63.), Pak Dzsu Jung helyett 11 Ki Hjon Szeol (66.)
Sárga lap: Senderos (44.), Wicky (69.), Djourou (90.) ill. Pak Dzsu Jung (23.), Kim Dzsin Kju (37.), Csoj Dzsin Cseul (78.), Li Csin Szu (80.) |
G csoport- 3. forduló
Togo- Franciaország 0-2
Raymond Domenech francia kapitány végre a kezdőben szavazott bizalmat a közvélemény által a csapatba követelt David Trezeguet-nek, míg Wiltord helyett ezúttal Ribery kapott bizonyítási lehetőséget.
Trezeguet nagy lendületettel vetette be magát a mérkőzésbe, az első tíz percben két helyzete is akadt, a másodiknál hatalmas bravúrral hárította Agassa.
A mérkőzés francia támadásokkal folytatódott, ám a togói kapus biztosan állt őrt hálója előtt. A 14. percben ugyan már ő is tehetetlen volt, ám Walter Rial asszisztens lest jelzett, így Larrionda nem adta meg Trezeguet találatát.
Az eltiltott Zidane-t nélkülöző franciáknak nem szegte kedvét a meg nem adott találat, mindenesetre továbbra is nagyüzemi módon termelték a helyzeteket, de vagy az utolsó átadásba csúszott hiba, vagy Agassa hárított.
A togóiak ritkán jutottak el Barthez kapujáig, a tar kapusnak mindössze egy Adebayor-lövésnél kellett bemutatnia tudását.
A második játékrészben némileg kijöttek a sündisznóállásból a togóiak, bár ez helyzetekben nem mutatkozott meg. A másik oldalon Ribery azonban újra ziccert hibázott, amikor a tizenegyespontnál egyedül állva kilőtte a labdát a stadionból.
Az 55. percben Ribery végre jó megoldást választott, ugyanis lövés helyett passzolt a tizenhatoson belül, Vieira pedig fordulásból kilőtte az ezúttal már tehetetlen Agassa kapujának bal felső sarkát.
Néhány perc múlva már mindent letisztáztak a franciák, miután Henry a második ziccerét gólra váltotta. Ez már megnyugtatta a francia játékosokat, valamint kapitányukat is, akinek az állása forgott kockán a mérkőzéstől.
A hátralévő időben a franciák már nagyon elégedettek voltak a mérkőzés alakulásával, bár még így is többet támadtak, mint ellenfelük, a togóiak pedig nem tudtak váltani. Franciaország csoportmásodikként jutott tovább Svájc mögött. A helvétek Ukrajnával, Franciaország pedig Spanyolországgal játszik a nyolcaddöntőben.
Gólszerző: Vieira (55.), Henry (62.)
Csere: C. Touré h. Olufade (59.), Malouda h. Wiltord (73.), Adebayor h. Dossevi (75.), Ribery h. Govou (77.), Vieira h. 8 Diarra (81.)
Sárga lap: Makelele (30.), Aziawonou (37.), C. Touré (44.), Salifou (87.) |
H csoport- 3. forduló
Ukrajna- Tunézia 1-0
Az ukránok a nagy fogadkozáshoz képest elég harmatos teljesítményt nyújtottak az első játékrészben, annak az átütő erőnek, amely Szaúd-Arábia ellen jellemezte Sevcsenkóék játékát, nyoma sem volt.
Az első fontos momentum Dzsaziri sárga lapja volt a 8. percben, na nem mintha egy sárga lap olyan lényeges volna, inkább azért, mert a francia Troyes játékosa az első játékrész végén egy buta becsúszás után másodszor is figyelmeztetésben részesült, ami automatikusan kiállítást vont maga után.
A két eseményen között az első nagy helyzet az ukrán védő, Timoscsuk előtt adódott, aki a 22. percben gólt szerezhetett volna, ám Bumnidzsel, a tunéziaiak negyvenéves kapusa lábbal remekül védett.
Három perc múlva Sevcsenko a levegőből egyből próbált kapura lőni jobbról, az ötös előteréből, de rosszul találta el a labdát.
A tunéziaiaknak olyan igazi gólhelyzete nem nagyon volt, a két kapura menő labdát pedig Sovkovszkij magabiztosan szelídítette meg. Persze, az ukránok sem dicsekedhettek, hiszen ők is csak háromszor találták el a kaput, és ebben már benne volt Sevcsenko imént említett, vérszegény próbálkozása is.
Pedig Oleg Blohin gárdája igazán jobban megerőltethette volna magát, nem csupán azért, mert kijelentették, mostanra megtanulták a leckét, és legyőzik Tunéziát, hanem azért is, mert a produkciójuk egyelőre nem volt méltó egy nyolcaddöntős együtteshez.
A szünet után is majdnem húsz percet kellett várni arra, hogy először felugorjon az ember a fotelban (vagy a nézőtéren), ekkor Ajari szabadrúgásból centikkel csavart Sovkovszkij kapuja fölé.
A 70. percben egy bődületes védelmi hibának és a játékvezető hiszékenységének köszönhetően Sevcsenko büntetőt harcolt ki (Haggi valójában nem bántotta), majd ő volt az ítélet végrehajtója is, és higgadtan a kapu bal oldalába emelt (1-0). Ez volt a Chelsea újdonsült csatárának második gólja a vb-n.
A hátralévő időben tunéziai részről Trabelszi és Santos előtt adódott még egy-egy lehetőség az egyenlítésre, de nem lett belőle semmi, míg Voronyin löketét az utolsó előtti percben Bumnidzsel védte hatalmas bravúrral.
Ukrajna egy erősen feledhető meccsen 1-0-ra legyőzte az észak-afrikai együttest. Ezzel a fekete kontinenst csupá egy csapat, Ghána képviseli majd az egyenes kieséses szakaszban.
Gólszerző: Sevcsenko (70.)
Csere: Rebrov helyett 16 Vorobej (54.), Kalinicsenko helyett 14 Guszin (75.), Sevcsenko helyett 15 Milevszkij (87.) ill Buazizi helyett 17 Száda (79.), Sedli helyett 11 Dos Santos (79.), Nafti helyett 10 Godban (90+1.)
Sárga lap: Szviderszkij (18.), Selajev (47.), Timoscsuk (61.), Ruszol (63.) ill. Dzsaziri (8., 45+2.), Buazizi (44.), Dzsaidi (90.)
Kiállítás: Dzsaziri (45+2.) |
H csoport- 3. forduló
Szaúd- Arábia- Spanyolország 0-1
A teljesen felforgatott spanyol együttes fölényben kezdte a mérkőzést, de ez akkor még nem mutatkozott meg helyzetekben. A szaúdi együttes a mezőnyben próbált kombinálni - nem túl veszélyesen.
Marcos Paqueta kapitánynak már az elején cserélnie kellett, ugyanis a combsérülést szenvedett Aziz nem tudta folytatni a játékot, az első meccsen még kezdő El-Temjat állt be a helyére.
Az első félórához közeledve a szaúdi kapusnak már be kellett mutatnia tudását, amikor Fabregas Albelda elé tolta a labdát, ő pedig a tizenhatosról remek lövést küldött kapura. Zajed bravúrral mentett szögletre.
A spanyol együttes legaktívabb tagja kétségkívül Joaquín volt, a Betis szélsője láthatóan bizonyítani akart Luis Aragónes szövetségi kapitánynak, hogy nagyobb feladatokra is képes.
A vezetést azonban egy másik betises szerezte meg: Reyes szabadrúgására Juanito érkezett, és a szaúdiakat megelőzve nagy erővel a hálóba fejelt.
A játékrész vége előtt az ázsiai védők bizonytalankodásai miatt akár megduplázhatta volna előnyét a spanyol együttes, de Raúl, majd Reyes sem tudott élni a kínálkozó lehetőséggel.
A szünet után pályára lépett David Villa is a spanyol együttesben, Raúlnak köszönte meg az eddigi játékot a szövetségi kapitány. Ez a játékrész is spanyol fölénnyel kezdődött, most is főleg Joaquín csipkedte magát.
A spanyol támadások mellett néha a szaúdiak is vizitáltak Canizares kapujánál, a csapatkapitány Szulimani például hatalmas helyzetbe került, ám nem tudta értékesíteni a lehetőséget.
A hajrához közelítve Al-Temjat esett el egy védő szorításában, Codjia játékvezető ezt műesésnek vette, és sárga lappal büntette. Nem biztos, hogy igaza volt…
A lefújás előtt el-Harti egy kihagyhatatlan ziccerről bizonyította be, hogy igenis el lehet hibázni: az ötösről teljesen üresen csúnyán a kapu fölé lőtt.
A spanyol csapat tartalékosan is megőrizte hibátlan mérlegét, így megnyerte a csoportot. Szaúd-Arábia együttese búcsúzott a tornától.
Gólszerző: Juanito (36.)
Csere: Aziz helyett 18 el-Temjat (12.), Raúl helyett 21 David Villa (46.), Fabregas helyettt 8 Xavi (66.), el-Dzsaber helyett 23 Malek (68.), Reyes helyett 9 Torres (71.), Szulimani helyett 19 Maszad (80.)
Sárga lap: El-Dzsaber (27.), Albelda (31.), Reyes (35.), Marchena (76.), el-Temjat (77.), Canizares (90+2.) |
F csoport- 3. forduló
Horvátország- Ausztrália 2-2
A két csapat több tagjának is presztízsértékű volt a másik elleni találkozó, ugyanis a horvát keretben több Ausztráliában született játékos is játszik, míg az „auszik” között is található nem egy horvát származású.
Darijo Srna az előző meccsen, Japán ellen bűnbaknak lett kikiáltva, mert nem tudta berúgni a tizenegyest, így csapata győzelme elmaradt. Most azonban nem büntetőből, hanem szabadrúgásból kellett veszélyeztetnie, ez pedig láthatóan jobban megy neki, hiszen a második percben védhetetlenül csavart Kalac hálójába.
A horvátok némileg visszaálltak az előny birtokában, az ausztrálok komolyan nyomtak, de nagy ziccert nem tudtak kialakítani Pletikosa kapuja előtt. Mindenesetre az ausztrál hálóőr, Kalac finoman sem volt túlterhelve ebben az időszakban…
Úgy látszik, ezen a világbajnokságon az a divat, hogy a védők értelmetlenül beleütnek a tizenhatoson belülre szálló labdába. Tomas is ezt tette, Graham Poll pedig kiszúrta ezt. A középhátvéd Moore magabiztosan értékesítette a megítélt tizenegyest.
A félidő legvégén mindkét együttes megszerezhette volna a vezetést, ám sem Viduka fejese, sem Prso lövése nem jutott be a kapuba.
A második játékrész nagy iramban kezdődött, mindkét oldalon kialakultak helyzetek.
Az 56. percben már nem csak helyzet, hanem gól is született: Niko Kovac beültette a hintába Cahillt, majd jobbal, 21 méterről kapura lőtt. Kalacnak könnyen fognia kellett volna a labdát, ám a horvát származású kapus botrányosan ért bele, és a játékszer a hálóba csorgott.
Guus Hiddink gyorsan reagált a kapott gólra, a védekező középpályás Grella helyett a támadószellemű Aloisit küldte be a pályára.
Néhány perccel később egyenlítési lehetőséget szalasztott el Kewell, de azt is mondhatjuk, hogy Pletikosa bravúrozott, hiszen kiváló reflexmozdulattal tolta kapu fölé az erős lövést, majd még egyszer nagyot védett, annak ellenére, hogy utána a fél ausztrál csapat a nyakába esett.
Akárcsak Tomas, Simunic is beleütött egy beadásba a második félidőben, ám az Ausztráliában született védőnek szerencséje volt, ugyanis Poll játékvezető csak szögletet ítélt, a jogos büntető ezúttal elmaradt.
Az utolsó tíz perchez közelítve azonban Ausztrália újra továbbjutásra állt, ugyanis egy jobb oldali beadás után Kewell közelről a hálóba lőtt.
Zlatko Kranjcar is csatárt hozott be védő helyére, ám Klasnic még el sem helyezkedett a pályán, amikor tíz főre fogyatkoztak az európaiak: Simic buktatta Kewellt, emiatt megkapta második sárgáját.
Egy másik védekező játékos, Tudor azonban az ausztrál kapu előtt tűnt fel, ám kihagyta az óriási helyzetet. De utána legalább a létszám egyenlő lett, mivel Emerton kezezésért szintén megkapta a második sárgáját.
A végén SImunic is megkapta a második sárgáját, ám Graham Poll játékvezető műhibát követett el, ugyanis elfelejtette kiállítani a védőt. A lefújás után – valószínűleg rászóltak a fülhallgatójára – korrigálta tévedését. Óvás valószínűleg nem lesz a dologból, mivel az ausztrálok – akiknek kárára tévedett – továbbjutottak.
Gólszerző: Srna (2.), Moore (38., 11-esből), N. Kovac (56.), Kewell (79.)
Csere: Grella helyett 15 Aloisi (64.), Kranjcar helyett 16 J. Leko (66.), Sterjovski helyett 23 Bresciano (71.), Olic helyett 14 Modric (74.), Chipperfield helyett 19 Kennedy (74.), Tomas helyett 17 Klasnic (84.)
Sárga lap: Simic (32.), Tudor (38.), Simunic (62.), Pletikosa (69.), Emerton (81.)
Kiállítás: Simic (84.), Emerton (86.), Simunic (90.) |
F csoport- 3. forduló
Japán- Brazília 1-4
A brazil együttesről csak azért nem írhatjuk, hogy tartalékos összeállításban kezdett Japán ellen utolsó csoportmérkőzésén, mert a kispadról Robinho, Cicinho, Juninho formátumú játékosok álltak ezúttal bevetésre készen. Ezért inkább maradjunk annyiban: öt helyen változtatott sztenderd kezdőcsapatának összeállításán Parreira, a brazilok szövetségi kapitánya.
A változás szerkezeti átalakítást is vont maga után, hiszen mezőnyben a négy védő előtt nem két védekező típusú középpályás játszott, hogy elől a négy világklasszis hozza a mérkőzést, hanem öt védekező játékos mellett ezúttal öten feleltek a támadásokért. És az öt védő is sokkal hatékonyabban vette ki a részét a támadásokból, mint rutinosabb honfitársaik azt megelőzően.
Jó ötletnek tűnt a mozgékony Juninho beállítása középpályára, ám egy-két rossz megoldás után a Lyon légiósa nem sokat vállalt, ellentétben a Ronaldinhóval. A Barcelona zsenije a horvátok és az ausztrálok ellen mutatott keveset, viszont most nagy területen futballozva kiválóan komponált.
Futószalagon jöttek a brazil helyzetek, lehetőségek, ám az óriási formát mutató japán kapus, Kawagucsi mindannyiszor útját állta a próbálkozásoknak.
A semmiből aztán az ázsiai gárda szerzett előnyt: egy gyors, formás kontra végén Santos passzát Tamada vágta védhetetlenül Dida hálójába.
A kapott gól megtörte a brazilok lendületét – Gilberto Silva egy becsúszó mentésnél kis híján öngólt vétett -, kevesebb lehetőségük adódott, ám az egyik végén, már a félidő hosszabbításában mégis sikerült gólt szerezniük.
Ronaldinho ívelt a támadást kísérő szélsőhátvéd, Cicinho fejére – na, ilyen felfutást Cafútól már hiába várnánk, de Roberto Carlostól is -, aki Ronaldót vette be a játékba, a formája és testsúlya miatt sokat kritizált csatár pedig bebólintotta a hálóba csapata egyenlítő találatát.
A második félidőben kezdődhetett volna minden előlről, ám Juninho távoli, nem túl ütős lövésének csúnyán mellétenyerelt a vetődő, addig parádézó Kawagucsi, majd hat perccel később Ronaldinho passzával Gilberto gyalogolt be szinte a kapuba. Aztán maga helyett csak a labdát küldte oda…
Innentől kezdve egy sebességi fokozattal visszavett brazil örömfocit láthattunk – már azoktól, akik nem kapotak pihenőt, hiszen Kaká és Ronaldinho sem lehetett ott a hajrában a pályán -, a japánok meg tisztelték annyira ellenfelüket, hogy a máskor oly' harcias játékosok a legtökéletesebb edzőpartnerekké csendesedjenek.
A címédő dél-amerikai együttes teljesen megérdemelten nyerte meg a találkozót, mert bár az első félidőben hátrányba kerültek ugyan – első góljukat kapták a vb-n –, ám ennek ellenére egy pillanatra sem inogtak meg és a két csapat közötti több klasszisbeli különbséget végül remek gólokkal és a vb-n először a tőlük várt tetszetős mezőnyjátékkal igazolták.
Jegyezzük meg: Ronaldo két góljával befogta a vb-ken 14 gólt szerző német Gerd Müllert, így a brazil világklasszisnak minden esélye megvan, hogy meg is döntse ezt a csúcsot.
Brazília a nyolcaddöntőben a vb-újonc Ghánával mérkőzik.
Gólszerző: Tamada (34.) ill. Ronaldo (45+1., 80.), Juninho (53.), Gilberto (59.)
Csere: Ogasawara helyett Kodzsi Nakata (55.), Maki h. Takahara (60.), Takahara h. Oguro (65.) ill. Kaká és Ronaldinho h. Ricardinho és Ze Roberto (71.), Dida h. Rogerio Ceni (81.)
Sárga lap: Kaji (40.) ill. Gilberto (40.) |
E csoport- 3. forduló
Csehország- Olaszország 0-2
Karel Brückner a Ghána elleni kilátástalan csatárjátékot látva nem lehetett épp boldog, de az akkor csak szenvedő Vrastislav Lokvenc szerencsésen összeszedte második sárgáját, így fel sem merülhetett a beállítása. Milan Baros viszont többé-kevésbé felépült, legalábbis vállalta a játékot, így ő lett az egyszem támadó. A az előző fordulóban kiállított Tomas Ujfalusi helyére Radoslav Kovac került, a kapitány Tomas Galaseket pedig Jan Polak helyettesítette az ötfős középpályássorban.
Az olaszoknál is volt változás bőven: az amerikaiak ellen piros lapot kapott Daniele De Rossi helyén Gennarro Gattuso kezdett, az öngólt lövő védőt, Cristian Zaccardót a balhátvéd Fabio Grosso váltotta, így Gianluca Zambrottának ezúttal a védelem jobb oldala jutott. Kikerült a csapatból a már az amerikaiak ellen is szenvedő Luca Toni is: az olasz gólkirály helyett egy középpályás, Mauro Camoranesi állt be, így Alberto Gilardino maradt az egyszem csatár, akit Francesco Totti volt hivatva támogatni visszavont irányítóként.
A mérkőzés elején az igen aktív Nedved vezetésével rohamoztak a csehek, akiknek győzniük kellett a biztos továbbjutás érdekében, amihez az olaszoknak egy iksz is elég lett volna. Az azúrkékek középpályája nem szűrt épp tökéletesen, így több lehetőség adódott Csehország előtt.
Negyedóra múltán máris váltani kényszerült Marcello Lippi kapitány: a kisebb húzódást szenvedett Alessandro Nesta helyére az Inter betonkemény védője, Marco Materazzi érkezett. Nem ettől, de kicsit megélénkültek az olaszok, és egy szöglet után meg is szerezték a vezetést, épp a tíz perce beállt Materazzi fejesével. Mivel a csoport másik mérkőzésén Ghána is vezetést szerzett, Csehország hirtelen nagyon messze került a továbbjutástól.
Ez azonban inkább megbénította, mint feldobta Nedvedéket, akik görcsösen, sok pontatlansággal futballoztak, így az legkésőbb olasz tizenhatos előtt elhalt minden akciójuk, gyakorlatilag esélyük sem volt Barost megjátszani. A félidő vége előtt ráadásul Polak feleslegesen kiállíttatta magát, tovább rontva a helyzeten. Pedig a kényelmesen játszó olaszok sem pörögtek nagyon, csak Perrotta és Totti egy-két jó indítása után alakult ki némi veszély a cseh kapu előtt.
A második félidőre az emberelőny birtokában az olaszok egy fokkal agresszívebben jöttek ki, és jó pár helyzetet ki is alakítottak. A cseheknél a Poborskyt váltó Stajner vitt egy kis színt a támadásokba, de a középpályások és a szélsőhátvédek nem igazán vettek részt az előrejátékban, így a védekezést a legkevésbé sem feladó olaszok között Baros továbbra sem sok sót evett meg. Az Aston Villa eléggé elfáradt csatárát bő egy óra elteltével le is cserélte Brückner.
Ez sem segített azonban: ahogy telt az idő, egyre fáradtabban és egyre kilátástalanabbul küzdött a megfogyatkozott cseh válogatott, amely nem tudott mit kezdeni a hagyományosan szervezetten védekező, az egycsatáros játékból nem engedő olaszokkal. A squadra azzurra megszokott cél/sablonfociját (nézőpont kérdése) félgőzzel művelve is egyre több helyzetet alakított ki.
A végén aztán a sokadik kiugratás után Filippo Inzaghi megadta a kegyelemdöfést is, így Olaszország veretlenül nyerte meg a csoportot, a csehek pedig búcsúzni kényszerültek.
Gólszerző: Materazzi (26.), Inzaghi (87.)
Csere: Nesta h. 23 Materazzi (17.), Poborsky h. 17 Stajner (46.), Gilardino h. 18 Inzaghi (60.), Baros h. 13 Jarolim (64.), Camoranesi h. 17 Barone (76.), Kovac h. 18 Heinz (78.)
Sárga lap: Gattuso (31.), Polák (35.)
Kiállítás: Polák (45+1.) |
E csoport- 3. forduló
Ghána- Egyesült Államok 2-1
Ghána nyugodtan, önbizalommal telt sok passzos játékára épített a találkozó elején, amely inkább alapozott a biztonságra, mint az esetleges pontatlansággal járó gyorsaságra. Ennek köszönhetően szemre tetszetős támadásokat szövögettek, ám Keller kapuját nem igazán veszélyeztették.
Hátul, sőt már a középpályán mindeközben kőkeményen, néha apróbb szabálytalanságoktól sem visszariadva állták útját a többnyire ötlettelen amerikai próbálkozásoknak, amelyek így rendre fent is akadtak a ghánai védőhálón.
Mégis a legrutinosabb amerikai, a csapatkapitány Reyna óriási hibája kellett, hogy a kapura nem igazán veszélyes afrikaiak megszerezzék a vezetést. Az amerikai irányító egy visszapasszolt labdával középhátvédként próbált meg cselezni, ám a határozott Dramani szerelte, majd ziccerben okosan kilőtte a hosszúsarkot.
Hiába, amíg az irányító mögött rendszerint hat-hét ember iparkodik adott esetben kijavítni a hibát, középhátvédként már kevesebb ötletet, ám jóval nagyobb felelősséget várnak az embertől.
A eset után térdét fájlaló Reynát hordágyon vitték le, majd visszajött még ugyan egy labdaeladásra, ám végül mégsem tudta folytatni a játékot és cserét kért.
Ettől fügetlenül az amerikai csapat éledezni kezdett, a félidő utolsó tíz percében többet, jobban, pontosabban, veszélyesebben futballoztak, mint az megelőzően összesen.
Igaz, az egyenlítő góljukat hasonló nagy védelmi hiba előzte meg, csak ugye fordított szereposztásban, ghánai részről.
Beasley lépett közbe egy figyelmetlen passznál, majd pontos, lapos keresztlabdáját Dempsey vágta közelről a tehetetlen Kingston mellett a hálóba.
Hogy mégsem döntetlennel vonultak pihenőre a felek, az a négy percet hosszabbító Markus Merk érdeme volt, aki kissé jóindulatúan fújt be egy büntetőt Ghánának. Appiah pedig nem sokat vacakolt: élt az ajándékba kapott lehetőséggel.
Megérdemelten vezettek a félidőben a ghánaiak, mert egyértelmen a tudtunkra adták, hogy ellenfelüknél jobb csapatot alkotnak. Az amerikaiak a csehek elleni semmilyen formájukat mutatták az első felvonásban – főleg Donovan lógott ki teljesítményével, na nem felfelé -, nyoma sem volt az olaszok elleni motiváltságnak.
A második félidőben egy egészen más felfogásban játszó tengerentúli együttest láthattunk, mint az elsőben. Elsősorban gyorsabban játszottak, másodsorban ötletesebben és pontosabban, minek köszönhetően állandó veszélyt jelentettek a ghánai kapura.
Az afrikaiak önmagukhoz képest kicsit leültek, sőt még inkább lefeküdtek. Dél-amerikai csapatokat és fizikumukat meghazudtolóan könnyen adták meg magukat a párharcokban, majd részesítették őket elsősegélyben.
Ha viszont játszottak, náluk volt a labda, akkor lassítani, tördelni próbálták a játékot és a kontrákban bíztak, eközben az óriási mezőnyfölényben játszó amerikaiak csak gólhelyzetekig és kapufáig jutottak.
Azt azért adjuk meg nekik: egy döntetlenre rászolgáltak. De vajon miért adtak több mint harminc percnyi előnyt ellenfelüknek a találkozó elején?
A végül egygólos előnyét a második félidőt követően is megtartó, csoportból így második helyen továbblépő ghánai együttes a nyolcaddöntőben az F-csoport első helyezettjével, minden bizonnyal Brazíliával mérkőzik meg.
Gólszerzők: Dramani (22.), Appiah (47., 11-es) ill. Dempsey (43.)
Csere: Boateng helyett Otto Addo (46.), Amoah helyett Eric Addo (59.)Dramani helyett Tachie-Mensah (80.) ill. Reyna helyett Olsen (40.), Cherundolo helyett Johnson (40.), Lewis helyett Convey (74.)
Sárga lap: Essien (5.), Shilla (32.), Mensah (81.), Appiah (90+2.), ill. Lewis (7.) |
C csoport- 3. forduló
Elefántcsontpart- Szerbia és Montenegró 3-2
A két, egymást eddig csak hírből meg a tévéből és az újságokból ismerő válogatott – még soha nem találkoztak egymással e torna előtt – remek első félidőt produkált, de ez nem jelenti azt, hogy egyben magas színvonalú is volt a játék. Esemény viszont volt bőven.
Az első tíz percben megpróbált gyorsan előnyt szerezni az afrikai együttes, de csak blokkolt lövésekig jutott, amelyikbe pedig nem állt bele egy szerb védő sem, az messze mellé ment – lásd Akalé életerős bombáját.
Marco Rodriguez játékvezető jegyzetfüzete már 45 perc után betelt, a mexikói bírónak hat sárga lapot, egy kiállítást és három gólt kellett felrajzolnia a papírra.
Az első bejegyzés mindjárt egy gól volt a 10. percben, amikor Sztankovics a félpályától hosszan „előre nyújtott” labdájánál Kouassi azt hitte, hogy a kapus, Barry megfontoltan szalad ki messzire a kapujából, de aztán azt kellett látnia, hogy a mellette robogó Zigics előbb ér oda. A Crvena Zvezda csatára elhúzta a labdát Barry mellett, majd a hálóba passzolt (0-1).
A 16. percben Krsztajicsot kellett lecserélni, mert akkorát rúgtak a kezébe stoplis cipővel, hogy valószínűleg eltört. A helyére beállt Albert Nadj (Nagy Albert) egy sárga lappal kezdte, de ezt csak azért jegyezzük meg, mert később kiderült, hogy milyen komoly jelentősége volt ennek a figyelmeztetésnek.
A 20. percben már 2-0-ra vezetett a délszláv gárda, miután Domoraud gólpasszt adott Ilicsnek, a Galatasaray játékosa pedig köszönte szépen, és a hálóba lőtte az ajándékba kapott labdát (0-2).
Az elefántcsontpartiak nem merengtek sokáig a baklövéseiken, és nem szűnő lelkesedéssel rohamoztak tovább. A 35. percben Milan Dudics szépen húzott le kézzel egy balról érkező beadást, de Marco Rodriguezt nem tudta megtéveszteni, így a bíró azonnal 11-est ítélt az Elefántoknak.
Dindane kétszer is belőtte a büntetőt, tudniillik valaki elsőre bemozdult, így meg kellett ismételnie a mutatványt (1-2).
Az első félidő utolsó fontos momentuma az volt, amikor Nadj lerúgta Keitát. Ez a megmozdulása is sárga lapot ért, és mivel a beállása után éppen egy sárgával vétette észre magát, másodszorra el kellett hagynia a pályát. Fél óra jutott neki a mai estén.
A második játékrészben óriási offenzívába kezdett a létszámfölényben lévő Elefántcsontpart. Előbb Akale lövését rúgta ki lábbal, reflexből Jevrics, majd Kouassi löketénél a felső kapufa mentett, míg Dindane fejese centikkel suhant el a bal kapufa mellett.
A 67. percben törzsi táncot jártak a narancssárga mezesek a szögletzászlónál, s az ok: Dindane gyönyörűen fejelt Jevrics kapujának jobb oldalába (2-2).
A szerbek ezután hosszú ideig alig jöttek ki a térfelükről, de az afrikai együttes számolatlanul hagyta ki a lehetőségeket. A 77. percben aztán Sztankovics akkora gólhelyzetet hagyott ki, mint Nagy-Szerbia, az Inter középpályása teljesen magára hagyva fejelt mellé a kapu torkában.
A 85. percben az afrikaiak fölénye ismét góllá érett, de kellett hozzá ismételten Dudics, aki megint kézzel ért a labdához a 16-oson belül. Ezúttal nem Dindane rúgta a büntetőt – pedig mesterhármast érhetett volna el –, hanem a csereként beállt Bonaventure Kalou, aki ugyanolyan biztos ítéletvégrehajtónak bizonyult, mint a Lens-ban játszó honfitársa (3-2).
Az elefántcsontpartiak ezzel a góllal megnyerték a meccset, és nem vitás, hogy összességében megérdemelték végre a három pontot.
Gólszerző(k): Zigics (10.), Ilics (20.), Dindane (36., 68.), Kalou (80.-11-esből)
Csere: Krsztajics h. Nadj (16.), Akale helyett B. Kone (59.), Zigics helyett Milosevics (67.), Keita helyett Kalou (73.)
Sárga lap: Nadj (17.), Keita (33'), Dudics (35.), Duljaj (37.), Domoraud (41.), Dindane (43.), Gavrancsics (57.)
Kiállítás: Nadj (45+1'), Domoraud (90+2') |
C csoport- 3. forduló
Hollandia- Argentína 0-0
Marco van Basten holland kapitány csapata védelmét, míg kollégája, José Nestor Pekerman a csatársorát forgatta fel a mérkőzés előtt. Mindkét együttes pihentetett több kulcsjátékost, főleg olyanokat, akiket a „kipontozódás” veszélye fenyegetett.
A két felforgatott csapaton érződött, hogy nincsenek összeszokva, több hiba csúszott az összjátékba, komoly helyzet nem adódott. Az első 25 percben talán csak az ezúttal balszélsőt (!) játszó Kuyt lövése jelentett veszélyt.
Boulahrouz tett róla, hogy gólhelyzet alakuljon ki, a holland középső védő rendkívül szerencsétlenül nyúlt bele Riquelme szabadrúgásába, és csak a felső kapufa segítette ki az európaiakat.
A játékrész második felében az argentinok némileg felpörgették a játékot, de ziccert továbbra sem tudtak kidolgozni a jól védekező holland együttessel szemben.
A második félidő elején Riquelme előtt adódott az első lehetőség, ám jobblábas lövése kevéssel elkerülte a jobb alsó sarkot.
Az 55. percben Van Basten lekapta a pályáról Ruud van Nistelrooyt, és az ifjú Babelt küldte be a balszélre. A manchesteri támadó helyett Kuyt húzódott középre, aki valóban nagyon idegenül mozgott a bal oldalon.
A második félidőben kiegyenlített játék folyt, mindkét csapat a biztonságos védekezésre törekedett, minden más csak ezután következhetett. A hajrához közeledve Tevez egy remek lövéssel tesztelte Van der Sart, ám a holland kapus átment a vizsgán.
Az utolsó percekben a hollandok is felébredtek, de néhány kisebb próbálkozáson kívül nem veszélyeztették Abbondanzieri kapuját. A mérkőzés gólnélküli döntetlennel ért véget, és azt kell mondanunk, az eredmény igazságos, egyik együttes sem érdemelt győzelmet.
A nyolcaddöntőben Argentína Mexikó ellen lép pályára, míg a csoportmásodik holland válogatottnak Portugáliát kell legyőznie.
Csere: Burdisso helyett 4 Coloccini (24.), Van Nistelrooy h. 21 Babel (56.), Van Persie h. 6 Landzaat (67.), Messi h. 20 Cruz (69.), Riquelme helyett 16 Aimar (80.), Sneijder h. 16 Maduro (86.)
Sárga lap: Kuyt (28.), Ooijer (43.), De Cler (48.), Cambiasso (57.), Mascherano (90.) |
D csoport- 3. forduló
Irán- Angola 1-1
Az angolai csapatnak csak a győzelem jelentett – minimális – reményt a nyolcaddöntőbe kerülésre, de a feladat nem ígérkezett könnyűnek, mert a már biztosan búcsúzú iráni gárdát jobb képességű futballisták alkotják. Igaz, a mostani vb-n ez nem igazán derült ki.
Az első negyedóra kiegyenlített volt, igazi helyzetet nem láthatott a közönség. A folytatásban az irániak kezdeményeztek többet, a rendkívül rutinos Ali Daei óriási helyzetben fejelt az ötösről a keresztléc fölé. Az angolaiak nem kerültek a kapu elé, pedig valószínűleg tudhatták, jól alakul számukra a másik mérkőzés, amelyen a má biztos továbbjutó portugál tizenegy ellenfele a mexikói együttes.
A két közepes képességű gárda, vagyis Angola és Irán találkozója kevés izgalmat hozott, de a lelkes közönség már annak is örültek, ha időnként szép megoldást láthattak. Ritkán kellett tapsolniuk a többet érdemlő nézőknek.
A hajrá sem hozott változást, űgy tánt, a szünet után csodának kell történnie ahhoz, hogy a győzelemre „ítéltetett” Angola gólokat szerezzen. Irán játéka ugyanakkor eredményes lehet, ehhez azonban jobban kell figyelni a kapu előtt.
A második játékrész 2. percében talpra ugrott a lelátó angolai színekben pompázó része, de Mendonca lövése jó egy méterrel Mirzapur kapujának jobb oldala mellett hagyta el a játékteret.
A 60. percben már nem hiányzott semmi a gólhoz: Ze Kalanga kapott egy remek kiugratást a jobb szélen, sebtiben középre ívelt, ahol Flavio olyan szabadon érkezhetett, hogy szinte maga is meglepődött, annyira azonban nem, hogy ne tudja pontosan a kapu bal oldalába fejelni a labdát (0-1).
Alig valamivel később Mendonca kis híján kipókhálózta a bal felső sarkot, miközben Gelsenkirchenben Mexikó egyelőre hasztalan próbálkozott az egyenlítéssel Portugália ellen. Ebben a pillanatban Angola két gólra volt a továbbjutástól.
A következő lehetőség Love afférja volt, de az angolai csatárnak a jobb felső sarokba tartó vérszegény fejesét könnyedén fogta Mirzapur.
A 74. percben szertefoszlottak Angola továbbjutásról szőtt álmai, miután Mahdavikia szöglete után Bakhtiarizadeh Love mellől, szinte hanyatt dőlve fejelte kapura, és a labda jobb alsó sarokban kötött ki (1-1).
Nyolc perccel a rendes játékidő letelte előtt Ali Daeinek volt egy "helyzetecskéje", két perccel később pedig Khatibi lőtt élesen 18 méterről, de Joao Ricardo kapus fölé tenyerelte a labdát.
Az utolsó percekben is Irán játszott fölényben, így összességében elmondható, hogy Angola továbbjutása csak a két gól között eltelt alig fertályy órában tűnt realitásnak.
A D-csoportból Portugália (csoportelsőként) és Mexikó jutott be a nyolcaddöntőbe.
Gólszerző(k):Flavio (60.), Bakhtiarizadeh (74.)
Csere: Nosrati helyet 23 Szolejmani (13.), Mateus helyett 18 Love (21.), Haszemjan helyet 11 Khatibi (40.), Akwa helyet 16 Flavio (51.), Kaebi helyett 15 Borhani (67.), Figueiredo helyett 15 Rui Marquesi (72.)
Sárga lap: Loco (20.), Madancsi (37.), Mendonca (45+1.), Tejmurjan (54.), Zé Kalanga (67.), Zandi (92.) |
D csoport- 3. forduló
Portugália- Mexikó 2-1
A mexikói együttes kezdte aktívabban a mérkőzést, ennek ellenére korán hátrányba kerültek: a bal oldalról érkezett egy beadás, jött Maniche és remek mozdulattal a léc alá lőtt.
Ricardo La Volpe legénységét némileg megfogta a bekapott gól, mindenesetre a mexikói játékosok nem tudtak váltani, semmi veszélyt nem jelentettek Ricardo kapujára, míg a portugálok nem erőltették a támadásokat. A gól utáni negyedóra mindenesetre helyzetek nélkül telt el.
A 23. percben a rutinos Marquez óriási butaságot követett el, amikor egy beívelt labdába kézzel ütött bele. Lubos Michel jogosan büntetőt ítélt, Simao Sabrosa pedig biztosan értékesítette a tizenegyest.
A portugál támadások mellett az első félórában Mexikó is egyszer végre tiszteletét tette a luzitán kapunál, ám Ricardo ekkor óriási szerencsével mentette Marquez szabadrúgás utáni fejesét. A szöglet után azonban már nem tudtak hárítani a portugálok, Fonseca csúsztatott a hosszú sarokba.
A félidő lefújása előtt óriási egyenlítési lehetőséget szalasztottak el a mexikóiak, ám szinte a gólvonalról sem voltak képesek a hálóba gyötörni a labdát.
A mexikóiak argentin szövetségi kapitánya a szünetben támadóbb szelleművé alakította csapatát, a védő Rodriguez helyett a kreatív középpályás, Zinha lépett pályára.
Michel játékvezető a másik oldalra is ítélt egy jogos tizenegyest, ám az első meccsen remeklő Omar Bravo azonban – szinte lemásolva Roberto Baggio 1994-es vb-döntős büntetőjét – a tribünre rúgta a labdát.
Egy óra játék után tíz emberre fogyatkozott Mexikó együttese, Luis Perez ugyanis egy sárga lappal a birtokában elesett Miguel mellett. Lubos Michel műesésnek vette az esetet – tizenegyest biztosan nem ért – és második sárgával kiállította a középpályást.
Omar Bravónak minden bizonnyal nem fognak bravózni a mexikói szurkolók, ugyanis a tizenegyes után nem sokkal egyedül vitte a kapusra a labdát, ám ismét a felső sorokban ülő nézőket vette célba.
A szlovák játékvezető még egy büntetőt megítélhetett volna, ám a csereként beállt Paulo Ferreira becsúszása után a síp néma maradt, szöglet következhetett.
A mexikói együttes egyébként jóval aktívabb volt, mint az első játékrészben, ám nem tudta a lehetőségeit kihasználni.
Az utolsó percekben már nem változott az eredmény, a portugál válogatott hibátlan mérleggel, csoportelsőként jutott tovább, a mexikóiak a vereség ellenére csoportmásodikok lettek.
Gólszerző(k): Maniche (6.), Sabrosa (24.), Fonseca (30.)
Csere: Rodriguez helyett 7 Zinha (46.), Miguel helyett 2 Ferreira (62.), Postiga h. 21 Nuno Gomes (69.), Pineda h. 15 Castro (69.), Figo h. 15 Boa Morte (80.), Mendez h. 10 Guillermo Franco (81.)
Sárga lap: Rodriguez (22.), Miguel (25.). Perez (27.), Marquez (67.), Maniche (69.), Boa Morte (88.), Zinha (88.), Nuno Gomes (90+1.)
Kiállítás: Perez (61.) |
B csoport- 3. forduló
Paraguay- Trinidad és Tobago 2-0
Nagyszerű iramban és ami talán még ennél is fontosabb, rögtön nagy helyzetekkel indult az összecsapás. Előbb az egyik oldalon Jack, majd a másikon Bobadilla hárított egy-egy fejest, amely jó alaphangot adott a folytatásra.
A labdabirtoklási arány ugyan kiegyenlített játékot mutatott, ám amíg a dél-amerikaiak sokpasszos játékukkal nem igazán értek fel ellenfelük kapuja elé, addig Trinidad és Tobago többször is veszélyeztetett, igaz leginkább távoli pontrúgásokat követően.
A sok mozgáson alapuló, lendületes játék egyetlen hibája Dwight Yorke volt. Na, nem mintha rosszul játszott volna a trinidadiak legrutinosabb, legjobb játékosa, csak csapata játéka így nagyon is kiismerhetővé vált, amely ellen könnyebben védekezett Paraguay.
Az első játékrész felénél kapcsoltak a dél-amerikaiak: akár még baj is lehet! Barreto beadásaival, jó ütemű indításaival, míg Valdez leválásaival már ők veszélyeztettek, ám góljuk a roppant rossz napot kifogó Sanchónak volt köszönhető, aki saját kapujába csúsztatott egy paraguayi szabadrúgást.
A kapott gól megfogta a trinidadiakat, lendületbe hozta Paraguayt, amely kétgólos előnyhöz is juthatott volna, ha Rosetti játékvezető is úgy gondolja. Caniza azonban hiába lőtt éles szögből a hálóba, az asszisztens korában már kezezést jelzett Valdeznél – teljesen tévesen -, így maradt az 1-0.
Leo Beenhakker eléggé rendhagyó módon két játékost is cserélt már az első féldiőben – az egyik kényszerű váltás volt -, de igazán a szünet tett jót csapatának.
Soraikat rendezve valóságal nekiugrottak Paraguaynak, amely csak kontrázni tudott, labdát megtartani nem. Ellenben Trinidad egymás után vezette veszélyes támadásait – különösen a jobb oldaluk volt aktív -, de nem tudtak az önfeláldozóan mentő dél-amerikai védelmen olykor áttörve gólt szerezni.
Próbálkoztak távoli lövésekkel, szélről belőtt, beadott labdákkal, de egyik sem vezetett eredményre.
Ezek a támadások így hiába hordozták magukban szinte kivétel nélkül a gólveszélyt, a közép-amerikaik harmadik vb-meccsükön is képtelenek voltak a hálóba találni.
Nem úgy a csereként beálló Cuevas, aki Cruzzal akciózott a hajrában négy védő között és eldöntötte a mérkőzést.
Gólszerzők: Sancho (öngól, 25.), Cuevas (86.)
Csere: Valdez helyett 23 Cuevas (66.), Caceres helyett 15 Manzur (78.) ill. John helyett 15 Jones (31.), Glen helyett 16 Wise (40.), Whitley helyett 10 Latapy
Sárga lap: Paredes (30.), Dos Santos (54.) ill. Sancho (45.), Whitley (48.) |
B csoport- 3. forduló
Svédország- Anglia 2-2
A svédek két helyen változtattak a Trinidad elleni kezdőcsapathoz képest: Zlatan Ibrahimovic részleges combizom-szakadása miatt nem állhatott Lars Lagerbäck rendelkezésére, így őt Marcus Allbäcknek kellett helyettesítenie, Mattias Jonsson pedig Christian Wilhelmsson helyét foglalta el a középpályán, hogy levegye Joe Cole-t a pályáról.
A másik oldalon az angol drukkerek hatalmas örömére a lábközépcsont-töréséből rekordgyorsasággal felépült Wayne Rooney bekerült a kezdőcsapatba a sárga lapos Peter Crouch helyett, a szintén eltiltástól fenyegetett Steven Gerrardot pedig Owen Hargreaves helyettesítette.
Körülbelül egy perc kellett ahhoz, hogy máris szívinfarktust kapjanak az említett angol drukkerek, Michael Owen térde ugyanis egy rossz lépésnél természetellenesen elfordult, és a csatárt ápolni kellett, majd le is vitték hordágyon – Crouchnak három és fél perc után kellett tehát beállnia. Owen vébéjének ráadásul az első hírek szerint valószínűleg vége is…
Az első húsz perc enyhe angol mezőnyfölényt hozott, de gyakorlatilag helyzetek nélkül. Joe és Ashley Cole, akárcsak Trinidad ellen, most is beszáguldozta ugyan a bal oldalt, Hargreaves pedig sok labdát szerzett középen, de a pozitívumok itt el is fogytak, mivel Frank Lampard, akárcsak az eddigi találkozókon, nem sokat csinált, és ezúttal David Beckham is csatlakozott hozzá ebben. A svédek is a már megismert focijukat hozták: stabilan védekeztek és elképzelés nélkül támadtak, míg el nem veszítették a labdát, amire viszont általában nem kellett sokáig várni.
Húsz perc elteltével annyiban változott a helyzet, hogy az angolok tudománya nem a tizenhatoson, hanem az öt és feles táján fogyott el (Crouch rosszabbnál rosszabb megoldásokkal próbálta megjátszani a felé ívelt labdákat), de Joe Cole áthidalta ezt a problémát és inkább 23 méterről lőtt botrányosan nagy gólt.
Ezt követően is aktívabbak maradtak az angolok, pontosabban passzívabbak a továbbjutásért „harcoló” svédek, amiről a 42-58-as labdabirtoklási arány is árulkodik. Ezzel együtt igen gyenge volt az első félidő, valószínűleg egy IKEA-dolgozók-Tesco-dolgozók nemzeti áruházláncok közötti meccs is nagyobb iramot hozott volna.
A második játékrész elején a semmiből egyenlítettek a svédek Allbäck fejesével, ez volt az első vb-gól Paul Robinson hálójában. Mellesleg ez volt a világbajnokságok történetének 2000. találata. Kisvártatva Larsson fejelt majdnem ugyanolyan gólt, mint csatártársa, de Carragher szépen, bár szabálytalanul, kézzel hárított.
Ezt követően is a második félidőre igencsak feljavult északiak maradtak mezőnyfölényben, és kis szerencsével újabb gólokat is szerezhettek volna. Anglia körülményesen és eléggé kilátástalanul futballozott ugyan, de Steven Gerrard beállásával (és az emiatt igencsak dühös Rooney lecserélésével) valamennyire feljavult az utolsó negyedórára az Eriksson-legénység.
Joe Cole pontos beadása után Gerrard ráadásul ismét vezetést szerzett, de Sol Campbell és Ashley Cole szerencsétlenkedésének köszönhetően ismét egyenlített Svédország, amely már a két évvel ezelőtti Eb-n is egy legalábbis gyanús védelmi hibának köszönhetően játszott „mindenkinek jó” 2-2-es döntetlent az utolsó csoportmeccsen, akkor Dániával. 2004-ben a rivális Olaszország így el is bukta a továbbjutást, most azonban Trinidadnak sansza sem volt erre: a közép-amerikaiak 2-0-ra kikaptak Paraguaytól.
A tizenhat között Anglia Ecuadorral, Svédország Németországgal találkozik.
Gólszerző(k): Allbäck (51.), Larsson (90.) ill. J. Cole (34.), Gerrard (85.)
Csere: Owen helyett 21 Crouch (4.), Jonson helyett 21 Wilhelmsson (54.), Ferdinand helyett 12 Campbell (56.), Rooney helyett 4 Gerrard (69.), Allbäck helyett 17 Elmander (75.), Linderoth helyett 19 Anderson (90+1.)
Sárga lap: Hargreaves (76.), Alexandersson (83.), Ljungberg (87.) |
A csoport- 3. forduló
Costa Rica- Lengyelország 1-2
Óvatosan kezdett a lengyel válogatott, amely játéka és különösképpen eredményessége jócskán hagyott kívánnivalót maga után az eddig lejátszott két találkozón: ugyanis pontot és gólt sem szereztek előbb Ecuador, majd Németország ellen. Kevesebb szó érheti viszont Costa Ricát, amely nem csak meg akarta szerezni első pontját, pontjait a vb utolsó csoportmeccsén, hanem tett is érte.
Más kérdés: a középpályán fizikai erőfölényben lévő lengyeleken rendre megakadtak a próbálkozásaik, ha pedig mégsem, akkor ott vár rájuk az ellenfél jól záró védelme.
Egy egyéni megoldás sokat dobott volna ennek a patthelyzetnek a megoldásán, ám amíg a lengyel kulcsemberek változatlanul pontatlanul, sok hibával játszottak, addig Wanchope – ki más? – a túloldalon megrázta magát.
Egy remek ütemű indításról centikkel maradt le, pedig egy jó labdaátvétel ziccert érhetett volna számára, ám ő nem hagyta annyiban a dolgot. Begyűjtötte a labdát és így támadásban maradtak a közép-amerikaiak. Másodpercekkel később egy jó kényszerítőt követően ismét Wanchope került volna több mint ígéretes helyzetbe, ha Bak nem tartja fel őt sárga lapot érően. A szabadrúgást Gomez vágta a hálóba, amely találat aztán egy csapásra felébresztette a lengyeleket.
Azt követően ugyanis már néhány húzásból átvitték az ellenfél középpályáján a labdát, így azonnal ott álltak a tizenhatos előtt. Igaz, a tehetetlenségi törvény ott aztán hatott rájuk, gólveszélyt az egyértelmű mezőnyfölény ellenére sem tudtak kialakítani.
Hogy mégis egyenlítettek a lengyelek, abban óriási szerepe volt az egyik szögletnél a labdának látványosan alászaladó Porras kapusnak. Igaz, a hálóőr később szabálytalanságot magyarázott a játékvezetőnek, de valójában nem akadályozta őt senki, egymaga tudta így elvéteni feladatát. Az érkező Bosacki aztán kiegyenlített.
Az első félidő hajrájában, miként a második félidő elején, támadásban maradtak a lengyelek. Szemmel láthatóan egy sebességi fokozattal feljebb kapcsoltak, de a vezető gól megszerzéséhez hiányzott belőlük egy váratlan megmozdulás, de leglább egy olyan játékos, aki gólt is akart volna rúgni. Mert csak szimplán szeretni ezen a szinten kevés, még Costa Rica ellen is.
A legtöbb motiváltság ezen a találkozón lengyel részről Bosackiba szorult, aki ismét egy szögletet követően volt eredményes, a változatosság kedvéért ezúttal fejjel. A gólnál az előbb kilépő, majd visszatáncoló Porras kapus és a fejelő lengyelről lemaradó Wasnchope is hibázott, de az érdem egyértelműen a lengyel védőjé.
A hátrányban lévő közép-amerikaiak „mi veszítenivalónk lehet” alapon kitámadtak, helyzetig azonban nem, csak keménykedésig, illetve Wanchope révén egy lesgólig jutottak.
A lengyeleknek is akadt még lehetőségük, hogy eldöntsék a mérkőzést és nyugodtan várják a hajrát, ám Brozek gyenge megoldást választott, talán ha Bosacki jár arra…
Megérdemelten nyerték meg minimális különbséggél a mérkőzést a lengyelek, még látványos forma hanyatlásuk ellenére is, mert az erejével elkészülő Costa Rica mindössze 30 percig tartotta velük a lépést és a második félidőben is csupán fellángolásra futotta tőlük.
Gólszerző: Gomez (25.) ill. Bosacki (33., 66.)
Csere: Zurawski helyett 23 Brozek (46.), Radomski helyett 18 Lewandowski (64.), Drummond helyett 15 Wallace (70.), Bolanos helyett 19 Saborio (79.), Gomez helyett 16 Hernandez (82.), Smolarek helyett 11 Rasiak (85.)
Sárga lap: Umana (17.), Radomski (18.), Bak (24.), Zewlakow (29.), Marin(45+2.), Gomez (45+3.), Badilla (56.), Baszczynski (60.), Gonzalez (74.) |
A csoport- 3. forduló
Ecuador- Németország 0-3
Elvileg ez akár két nyugodt csapat összecsapása is lehetett volna, hiszen Ecuador és Németország is már két kör után biztosította helyét a legjobb tizenhat között. A csoportelsőség azonban ezúttal nem csak presztízskérdés, hiszen B-csoportban Anglia a legesélyesebb az első helyre (kivéve persze egy váratlan svéd feltámadás esetét), Beckhaméket pedig azért jobb elkerülni.
A németek ráadásul mégiscsak hazai pályán futballoznak, ami eddig – legalábbis küzdőszellem tekintetében mindenképpen - jó hatással volt a Nationalelfre. Az már kevésbé, hogy a kisebb sérülést összeszedett Christoph Metzelder helyett Robert Huthot kellett beállítania Jürgen Klinsmannak, aki ezt leszámítva a már jól bevált csapatot küldte a pályára.
A másik oldalon Luis Suárez kapitány már megkavarta kicsit a dolgokat: leültette többek közt a sárga lapos középhátvédet, Ivan Hurtadót, valamint pihentette két kétgólos csatárát, Carlos Tenoriót és Agustin Delgadót is, úgyhogy túlzás lett volna azt állítani, hogy Ecuador a legerősebb tizenegyével lépett volna pályára.
Ezzel együtt egyáltalán nem kezdett rosszul Ecuador, ám hiába voltak egyenlő partnerei a hazaiaknak a jó iramú mezőnyjátékban, ám elég volt, hogy Edwin Tenorio egyszer nem figyelt eléggé Miroslav Kloséra, ő is használta a kínálkozó lehetőséget, azaz a dél-amerikaiak a vébén először –micsoda szörnyűség, ah! - gólt kaptak.
El is ezután tartott jó huszonöt percig, mire az ecuadoriak ismét összeszedték magukat, de olyan óriási helyzetet nem tudtak kialakítani. Különösebben a németek sem veszélyeztettek, de az első két csoportmeccsen megbízhatóan teljesítő dél-amerikai középhátvéd, Giovanny Espinoza nagy hibája után a szemfüles Klose negyedik vb-gólját is megszerezte, így Klinsmannék már a félidőre nyugodtan dőlhettek hátra.
Főleg amikor meglátták az első ecuadori cserét: Suárez kapitány ugyanis a szünetben úgy döntött, az alig ötszörös válogatott Cristian Benítezt is kipróbálja csatárposzton, gólzsákjait viszont ülteti tovább. Hogy legyen azért némi aggódnivaló a hazaiak háza táján, Luis Valencia látványosan beleszállt Michael Ballackba, de az irányító pár perc után szerencsére meggyógyult.
A 60. percre aztán már hárommal vezetett a Nationalelf, miután Lukas Podolski is belőtte első vb-gólját. Suárez erre újabb komolytalan cserével reagált, így a félidő felénél Klinsmann is elkezdte pihentetni a kulcsembereket: csakhamar Klose, Frings és Schneider is leballaghatott a pályáról.
Ecuadornak a hajrára már néhány erőtlen lövésen kívül semmire nem futotta, a németek pedig visszavettek a tempóból, de így is kialakítottak egy-két helyzetet. A Nationalelf végül ilyen arányban is megérdemelten szerezte meg a győzelmet és a csoportelsőséget, míg a dél-amerikaiak a második hellyel is elégedettek lehetnek – és a meccs alapján úgy tűnik, azok is.
Gólszerző:Klose (4., 44.), Podolski (57.)
Csere:Borja helyett 23 Benítez (46.), Valencia helyett 7 Lara (63.), Ayovi helyett 6 Urrutia (68.) ill. Klose helyett 10 Neuville (67.), Frings helyett 18 Borowski (67.), Schneider helyett 14 Asamoah (73.)
Sárga lap: Valencia (51.) ill. Borowski (75.) |
H csoport- 2. forduló
Spanyolország- Tunézia 3-1
A spanyolok Ukrajna legyőzés után óriási önbizalommal várhatták a találkozót, s egyből támadólag léptek fel, s az ötödik percben David Villa lövése után már-már gólt kiáltottak a spanyol szurkolók, de mivel a labda csak az oldalhálóba kötött ki, vissza is ülhettek helyükre.
Aztán ülve is maradtak, mert az első tunéziai akció a nyolcadik percben gólt is ért. Dzsaziri birkózott a spanyol védőkkel, majd Mnari elé tálalt, aki másodszorra a léc alá lőtt (elsőre még Iker Casillas bravúrral védett).
Nem estek pánikba a spanyolok, és ha eddig támadtak, akkor ezt követően szinte a kapujukhoz szegezték az észak-afrikaiakat, szinte ki sem tudott jönni a saját térfeléről a tunéziai válogatott. Nagy volt a nyomás és a mezőnyfölény, ám kapura lövésig már jóval ritkábban jutottak a spanyolok.
A félidő közepére pedig el is fáradtak a nagy iramban, s ekkor már a tunéziaiak is kimerészkedtek saját térfelükről. Ettől függetlenül ebben az időszakban a játék küzdő jellege dominált, ami a tíz perc alatt kiosztott három sárgalap is jelzett. Az eső is elkezdett szakadni, ami nem könnyítette meg egyik csapat helyzetét sem.
A labdabirtoklásban is nagyjából kétharmad-egyharmad volt az arány a spanyolok javára, s többször is csak a szerencse segített a tunéziaiakon, de az igazi átütőerő ebben a játékrészben hiányzott az ibériaiakból.
Nem csoda, hogy Luis Aragones mester is elégedetlen volt fiaival, s két játékosát is lecserélte a szünetben, így bejött Spanyolország nagy kedvence, Raúl, valamint az Arsenal középpályása, Fabregas is. A cserék azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A spanyolok inkább csak szenvedtek, sőt Joaquin is hiába lépett pályára újabb negyedóra elteltével. Az afrikai gárda hősiesen és főleg jól védekezett, ettől viszont már-már unalomba fulladt a találkozó.
A 71. percben ébredhettünk fel, amikor két csere ember révén egyenlíteni tudtak a spanyolok: Fabregas lövése után Bumnidzsel kapusról kipattant a labda, amire Raúl csapott le, s lőtt a hálóba. Ettől még maguk a spanyolok is felébredtek – vagy a tunéziaiak törtek meg a bekapott gól miatt -, és öt perc múlva Fernado Torres révén (Fabregas már a második gólpasszát adta) már fordítottak is a spanyolok.
A tunéziaiak még egyszer megpróbálták megtenni azt, ami Szaúd-Arábia ellen egyszer már sikerült: 2-1-es vesztett állásból megint kiegyenlíteni. Azonban a spanyol válogatott nem említhető egy napon a szaúdival, s ez eleve nem ígérkezett könnyűnek.
Kitámadtak az afrikaiak és kontráztak a spanyolok. Fernando Torres egyedül vezethette Bumnidzselre a labdát, de a negyvenéves hálóőr védett. Másodszorra már nem tudott – pedig akkor is beleért a lövésbe -, amikor Fernando Torres 11-esből próbálkozott, miután lerántották őt a 16-oson belül. Ez már a hosszabbításban történt és eldöntötte a meccset.
Így a spanyolok hat ponttal a csoport élén maradtak, míg a hosszú ideig hősiesen védekező tunéziaiaknak maradt egy, de ha a zárófordulóban legyőzik Ukrajnát, akkor ők a továbbjutók.
Gólszerző(k): Mnari (8.), Raul (71.), Torres (76., 91.)
Csere: Senna helyett 18 Fabregas (46.), Luis Garcia h. 7 Raul (46.), Villa h.17 Joaquin (56.), Buazizi h. 10 Godban (57'), Sedli h. 7 Gmamdia (79.)
Sárga lap: Puyol (30.), Ajari (32.), Trabelszi (40.), Dzsaidi (71.) Gamamdia (80.), Dzsaziri (85.), Fabregas (89.), Mnari (94.) |
H csoport- 2. forduló
Szaúd- Arábia- Ukrajna 0-4
Az első forduló eredményeinek köszönhetően két olyan gárda csapott össze egymással – Ukrajna kikapott a spanyoloktól, míg Szaúd-Arábiának csak egy döntetlenre futotta Tunézia ellen -, amely számára létkérdés volt a győzelem a továbbjutáshoz.
Ennek tükrében lehetett abban reménykedni, hogy egymásnak rontanak majd a csapatok. Ukrán részről nem is kellett csalatkoznunk ebben, hiszen még alig hangzott el az „éljen” máris vehemensen kezdték rohamozni a szaúdi kaput Sevcsenkóék.
Ennek már a negyedik percben meg is lett az eredménye, miután egy szöglet után Ruszol talált a kapuba. A gyors gól után még inkább azt várhattuk, hogy nyílt lesz a meccs, hiszen most már a szaúdiaknak is támadniuk kellett az egyenlítés érdekében.
Nos, mindebből annyi valósult meg, hogy a szaúdiak a korábbinál valóban többet birtokolták a labdát, ám helyzeteik továbbra is az ukránok előtt adódtak, akik ekkor már kedvükre kontrázhattak is a kissé fellazuló védelemmel szemben. De ők sem erőltették különösebben a támadást, a szaúdiak meg ugye nem tudták, így kezdett ellaposodni a találkozó.
Fél óra elteltével el kezdett esni Hamburgban az eső, és ez tovább tetézte az ehhez egyáltalán nem szokó szaúdiak gondjait. Így született meg az ukránok második gólja, miután Rebrov 28 méteres lövését azért nem tudta védeni Zajed kapus, mert elcsúszott a vizes füvön. Ez aztán végkép elvette a kedvét az ázsiai csapatnak, és a szórványos ukrán akcióktól eltekintve unalomba fulladt az első félidő vége.
Némi meglepetésre egy kapitány sem cserélt a szünetben, ez elsősorban a brazil Marcos Paqueta részéről volt érthetetlen, hiszen az ő fiai égtek. A második félidő elején gyorsan meg is büntették az „elégedett” kapitányt, hiszen már az első percben egy szabadrúgást követően Sevcsenko fejelt a kapuba, s így már három gólosra nőtt a különbség.
Hogy mennyire nem volt egy súlycsoportban a két válogatott, az már eddig is egyértelmű volt, s bizony ezt követően is igencsak egyoldalú volt a küzdelem. Pontosabban küzdelem az nem volt. A szaúdiak próbálkozgattak, észak-keleti szomszédaink pedig kontrázgattak.
Egy ilyen végén a hajrában aztán egalizálta gólkülönbségét az ukrán csapat, miután Sevcsenko hozta kihagyhatatlan helyzetbe Kalinicsenkót, aki nem is hibázott. A 4-0-s kiütést egy 4-0-ás kiütés követte, de micsoda különbség…
Mindenesetre győzelmével az ukrán csapat feljött a második helyre a csoportban, míg a szaúdi gárda, amelynek utolsó ellenfele az éppen az ukránokat 4-0-ra kiütő spanyolok lesznek, az utolsó helyre csúsztak vissza.
Gólszerző(k): Ruszol (4.), Rebrov (36.), Sevcsenko (46.), Kalinicsenko (84.)
Csere: el-Doszari helyett 12 el-Haszran (55.), Amin helyett 23 Malek Muat (55.), Rebrov h. 21 Ruszlan Rotan (71.), Mohamed Nur h. 9 el-Dzsaber (77.), Voronin h. 14 Guszin (79.), Sevcsenko h. 15 Milevszkij (86.)
Sárga lap: Nesmahnij (22.), el-Doszari (41.), el-Gamdi (57.), Kalinicsenko (77.), Szviderszkij (89.) |
G csoport- 2. forduló
Togo- Svájc 0-2
A két csapat eltérő módon készült a sorsdöntő összecsapásra,. hiszen az európaiak nyugodtan gyakoroltak, míg az afrikaiaknál a régóta zajló bérvita újabb fejezete, s a sztrájkfenyegetés jelentett eseményt.
Ez nem látszott az első negyedórában, mert a győzelemre „ítélt” csapatok remek teljesítményt nyújtottak, a két kapu között hullámzott a játék.
A svájciak a 18. percben szép találattal jutottak vezetéshez, bár kérdés, hogy Barnetta valóban a gólszerző Freihez akart-e passzolni, vagy egy rosszul sikerült lövésből lett végül pontos átadás. De ez természetesen nem befolyásolta a svájciak örömét, hiszen fontos lépéselőnyhöz jutottak.
A togóiak ezután is eljutottak a rivális kapujához, de általában Zuberbühler kezébe lőttek vagy egy-egy túlcifrázott megoldás miatt hiúsult meg az egyenlítés. A 35. percben a rendkívül gyors, de sokszor még szertelen Adebayor átesett Müller lábán a 16-oson belül, majd látványosan tiltakozott az elmaradt büntető miatt.
A szünet nem csökkentette a csapatok elszántságát, mert a második játékrész is lüktető iramot hozott, igaz időnként bosszantó hibákat is láthatott a közönség. A svájciak többször is eldönthették volna a három pont sorsát, de a togói kapus bravúrjainak köszönhetően sokáig nyílt maradt a csata.
Az európai és az afrikai futballkultúra újabb fejezete is bizonyította, nincs már nagy különbség a két „felfogás” között. De a svájciak ismét bizonyították a viszonylagos precizitás és a taktikai fegyelem még mindig jobb – picivel – a sokszor szertelennek tűnő, improvizációra épülő stílusnál.
Az utolsó percekben a svájciak sokat próbálkoztak, mert a második góllal nagy lépést tehettek a továbbjutás felé. S, az akarás most eredményt is hozott, egy szép támadás végén Barnetta 14 méterről kilőtte a jobb alsó sarkot. Ezzel az európai együttesnek a döntetlen is elég lesz Dél-Korea ellen a nyolcaddöntőhöz.
Gólszerző(k): Frei (16.), Barnetta (88.)
Csere: Agboh helyett 7 Salifou (24.), Gygax h. 22 Yakin (46.), Dossevit h. 18 Senaya (69.), Cabanas h. 11 Streller (77.), Frei h. 18 Lustrinelli (87.), Mamam h. 11 Malm (90.)
Sárga lap: Salifou (45.), Adebayor (47.), Romao (53.) |
[50-31] [30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
